A kosárlabda napjainkban nagyobb népszerűségnek örvend mint valaha. Ehhez nem kis mértékben járultak hozzá a legjobb online kaszinók, ahol nem csak tippelni lehet a mérkőzésekre, de számos platform live stream lehetőséget is kínál. Emellett, ma már az élő fogadások számos további izgalmat adnak hozzá ehhez az időtöltéshez.
A korábbi évtizedekben ez a sportág Európában, így Magyarországon is kissé a másodvonalban helyezkedett el. A szurkolók számára, ha kosárlabdáról volt szó, akkor egyértelműen az NBA-re asszociáltak. A változást azonban pont az európai játékosok hozták el, akik közül napjainkban az egyik legkiemelkedőbb teljesítményt a szlovén Luka Dončić nyújtotta.
A múlt század kilencvenes éveit megelőzően az amerikai kosárlabda, ezzel együtt az NBA is elsősorban az amerikaiak és a színesbőrűek sportja volt. Olyan szinten dominálták ezt a sportágat, hogy kevesen tudtak érvényesülni mellettük.
A jugoszláv kosárlabda termelte ki az első olyan játékosokat, akik révén ez elkezdett változni. Az egyik első európai játékos, aki elismerést vívott ki magának az a tragikusan, autóbalesetben elhunyt Dražen Petrović és játékostársa Vlade Divac volt. Mindketten tagjai voltak annak a jugoszláv válogatottnak, amely akkoriban a világ egyik legerősebb gárdája volt.
Európai játékosok, erősödő kistigrisek
A jégtörés után az amerikai kosárlabda piac megnyílt az európai játékosok számára. Ezzel pedig az NBA stílusa, tudása, játéktempója eljuthatott az olyan országokba is, amilyen Finnország, vagy Románia, amelyek korábban ebben a sportban nem nyújtottak kiemelkedő teljesítményt.
Amint az a nemrégiben véget ért Európa-bajnokságon látszott, a sportág “amerikanizálódása” azt eredményezte, hogy ma már a kosárlabdában sincsenek gyenge, leírható országok. Az NBA meccseken szocializálódott játékosok révén a kisebb országok is tudnak nagyot játszani.
Szlovénia: jugoszláv gyökerek és kemény munka
Ha szétnézel a Magyarkaszinók oldalon, azt láthatod, hogy a legtöbb platformon gond nélkül tudsz fogadni az NBA, de az Európa Liga, vagy az ABA liga mérkőzéseire is. Különösen ez utóbbira érdemes figyelni. Ezt a ligát eredetileg a jugoszláv utódállamok hozták létre, hogy legyen egy erős regionális verseny, ma azonban már terjeszkedik román és osztrák irányba, sőt dubaji csapat is van itt.
Szlovéniára a kosárlabda szurkolói 2017-ben figyeltek fel, amikor a csapat Luka Dončićtyal megszerezte az európa bajnoki címet. Sokan gondolták akkor, hogy a kis alpesi ország a semmiből robbant be, pedig erről szó sincs. A szlovén sikerek mögött két tényező állt: a jugoszláv múlt és a tudatosan kifejlesztett oktatási rendszer.
Maribor és a kezdetek
Szlovéniában már az Osztrák-Magyar Monarchia idején megjelent az érdeklődés a kosárlabda sport iránt. Igaz, ekkor még csak annak távoli rokonát, a korfballt játszották, 1921-ben azonban, már a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság idején megjelent a modern kosárlabda is.
Ezzel kapcsolatban a maribori Ciril Hočevar testnevelő tanár nevét érdemes megemlíteni. Ő Prágában folytatott felsőoktatási tanulmányokat és a felvételi vizsga miatt kellett elsajátítania ennek a sportnak a szabályait. Amikor hazatért, a kosárlabda meghonosításának egyik úttörője lett Szlovéniában.
A kosárlabda Európában 1892-ben jelent meg, majd 1932-ben, miután megalakult a FIBA, vagyis a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség, négy évvel később már olimpiai sportággá is vált. A királyi Jugoszláviában, így ezen belül Szlovéniában is a Sokol egyesületek keretében volt lehetőség kosárlabdázásra.
Az első hivatalos mérkőzésre Szlovéniában azonban a második világháború végéig kellett várni. 1945-ben Ljubljanában az Első Gimnázium és a Negyedik Gimnázium csapata lépett pályára. A játékosok egyike Bogdan Müller volt, aki később a jugoszláv válogatott tagja lett.
A jugoszláv aranykor
A második Jugoszláviában a kosárlabda jelentős reflektorfényt kapott. A szlovén szövetség 1950-ben alakult meg. Az első kiemelkedő szlovén játékosok Mirko Amon, Boris Kristančič, Bogdan Mueller, Jože Zupančič, Marjan Kandus és Ivo Daneu voltak.
A jugoszláv válogatott első világbajnoki aranyérmét 1970-ben szerezte meg. A hatodik világbajnokság házigazdája Ljubljana volt. Az utolsó jugoszláv siker, ami szintén egy világbajnoki arany volt, 1990-ben érkezett meg, amikor az ország gyakorlatilag már nem is létezett.
A válogatott, soraiban a már említett Dražen Petrovićtyal, Vlade Divaccal és a szlovén Jurij Zdovccal Buenos Airesben állhatott a dobogó legmagasabb fokára.
Szlovénia pályára lépése
A függetlenedés után a szlovének első nemzetközi mérkőzésüket 1992-ben játszották. A sokáig másodvonalban lévő válogatott aztán 2017-ben került rivaldafénybe, amikor megnyerték az Európa-bajnokságot. A diadal felé olyan válogatottak legyőzésén keresztül vezetett az út, mint Spanyolország, vagy Szerbia.
Ekkor már a csapat oszlopos tagja volt Luka Dončić, aki az NBA-ben profi játékossá érett és sikerült játékostársaira is átvinni az amerikai mentalitást és játékstílust. A csapat kiemelkedően játszott az idei Európa-bajnokságon is, ahol a negyeddöntőig meneteltek.
Az oktatási rendszer, mint a siker kulcsa
A titok, hogyan tud egy mindössze kétmillió lakosú kis ország ilyen teljesítményt nyújtani, a tudatos nevelésben rejlik. Szlovéniában a testnevelés tanároknak egy ötéves specializációt is el kell végezniük, mielőtt tanítani kezdenének. Ez számos európai országnál magasabb színvonalat eredményez.
Az iskolákban a nemzetközi gyakorlathoz képest több testnevelés óra van, amelyek nem túlzsúfoltak, maximum 20 diák vesz részt az órákon. Emellett az infrastruktúra is magasan fejlett.
Ami még érdekes, hogy a hatodik osztály után a fiúk és a lányok külön tornáznak, egy kutatás szerint ugyanis ez jó hatással van a fizikai fejlődésre. Az iskolák kapcsolatban állnak a sportegyesületekkel, vagyis a tehetségek idejekorán megkapják a szükséges támogatást.
A fentiek alapján elmondható, hogy a szlovén sikerek nem véletlenszerűek és nem egy-két egyén tehetségének az eredményei. Szisztematikus, profi és alapos munka áll mögötte, amivel a szlovének példaként szolgálhatnak más országok, így Magyarország számára is.
Fotó: Depositphotos.com